Debreceni Kollégiumi Nagykönyvtár, 1538-: Alapítási idejét a hagyomány őrzi. Kezdetben a diákönkormányzat "coetus" kezelésében töltötte be rendeltetését. A Koll. épületében külön helyiségben az egyes teol. szakokat megfelelő csoportosításban helyezték el. A fölügyeleti jogot a ~ fölött az Iskolai Tanács (Senatus Scholastici) gyakorolta, jóval később a Tiszántúli Ref. Egyhker. 1625: a kvtári szabályzat utal arra is, hogy Debrecen városa milyen módon támogatta az isk. kvtárát. (Ez elsősorban az 1561: alapított városi nyomda termékeiből ingyenes példányok átadásában nyilvánult meg, de arra is van adat, hogy a város 1699: Hollandiából 40 zsidó Bibliát hozatott, mert a nyomdának héber betűi nem voltak.) A ~ első és ismert katalógusa 1706-ból maradt fönn. A hiányos leltár szerint az állomány ekkor kb. 2000 köt., s a művek száma szintén bizonytalan, mert egy köt. néha száz, néhány íves dri értekezést tartalmazott. Annak ellenére, hogy a Rákóczi-szabharc idején Debrecent és a Koll-ot többször földúlták és a ~ból kb. 300 köt. eltűnt, 1729: az állomány már 3366 köt-re szaporodott. A gyarapodás a 18. sz. végéig kimutatható. A legjelentősebb 1796: történt, amikor a Koll. megvásárolta Kazay Sámuel debreceni patikus magángyűjt-ét (36 kódexet, 75 ősnyomtatványt, 38 régi m. kiadványt stb.). Így került a kvtár birtokába Weszprémi István debreceni orvos 700 köt-es szakkvtára, és a föloszlatott szerzetesr-ek kvtárából több száz példány. - A ~ mindig nyilvános jelleggel működött, és az isk. féltett kincsesháza volt. Bizonyítja ezt az 1802-es tűzvész, amikor az isk. épületei szinte teljesen elpusztultak, de a kv-ek közül egy darab sem esett a lángok martalékául. 1816-ra elkészült a Koll. új épülete, benne a kvtár klasszicista stílusú, kéthajós díszterme, ahol a kv-eket szakonként és nagyságrendben helyezték el úgy, ahogy ez ma is látható. A ~ 19. sz. állományáról, gyarapodásáról a Koll. évenkénti Értesítői számolnak be. Az első rövid ismertetést 1894/95: olvashatjuk a "főkönyvtár" tört-éről. Időközben külön szakkvtárak jöttek létre a Koll. tagozataiban. A Koll. alapításának 400. évford-jára jelent meg A debreceni Ref. Főisk. Nagykvtára írásban és képben (1938) c. kiadvány, amiből megtudjuk, hogy a ~ban őriztek: 46 kódexet, 141 ősnyomtatványt, a híres külf. nyomdák (Aldus, Junta, Stephanus, Plantin, Elzevir) termékeiből 628 pld-t, a Régi Magyar Könyvtár anyagából 958 művet, amelyek közül 20 db egyedi példány. A kiadvány a gyűjt. állományát (kv-ek, folyóir-ok, kz-ok, aprónyomtatványok) kb. 600.000 db-ra becsülte a duplumanyagon kívül. - A II. vh. után a ~ a szó szoros értelmében nyilvános kvtárrá vált a szépirod. anyagának a kölcsönzésével. Később e tevékenységet a megyei, városi kvtárak vették át. A ~ tud. fokozatot kapott a Művelődési Min-tól, és ilyen minőségben végzi szolg-át a teol. tud-ok és a műveltség terjesztésében. Az évenként állandóan gyarapodó ~ mellett a Teol. Akad. gyarapodó, külön szem. kvtára áll a hallg-k rendelkezésére. A 6 tanszékhez kb. 60.000 köt-es szakkvtár tartozik. T.B.

Varga Zsigmond: A debreceni Ref. Főisk. Nagykvtára írásban és képben. 1-2. köt. Debrecen, 1938. - A Debreceni Ref. Koll. tört. Szerk. Kocsis Elemér. Bp., 1988. (Fekete Csaba-G. Szabó Botond: A koll. Nagykvtár)